A hétvégét csendes, számítógépmentes, csodásan zöld környezetben töltöttem és a megszokottnál többet meditáltam. Számomra ez elég komoly környezetváltozás a budapesti nyüzsgéssel szemben, ezért könnyen megihletett a dolog, hogy írjak róla pár sorban.

Mi is meditáció? Olyan tevékenység, mégha tevékenység mentes is (egyszerű paradoxon), aminek a célja a meditatív állapot elérése. A meditatív állapot egy olyan létállapot, amelyben kilépünk az elméből, így megszűnik a múlt és a jövő, és csak a jelenben rezgünk. Egy szinten ez a tisztánlátás állapotához vezet, ami mindenen túl van, de mégis mindent magába foglal. Nincsenek szabályok, törvények, előítéletek, de mégis kristálytiszta, hogy mi a helyes és a helytelen. Itt jelenik meg például az állati hús elfogyasztásának helytelensége is. Na meg a legfontosabb dolog (majd egyszer megnevezem, de biztos van aki rájön, hogy miról van szó), ami mindenkit összeköt, az emberek teljesen félre értelmezik és az elme szűk határai közt azt hiszik, hogy dobálózhatnak vele. Pedig mekkorát tévednek...

Én a meditációt két felé osztom, passzív és aktív meditációra. A passzív meditációhoz az alapot a mozdulatlanság adja meg. Ebből következik az elme leállása, elhagyása, mert a hatékony elme működéshez mozgásra van szükség. Minél inkább meg tudjuk tartani a teljes mozdulatlanságot, annál inkább kihagy az elme által generált gondolatok folyamata, majd végül teljesen leáll a gondolatok érkezése. Ekkor érünk meditatív állapotba és túl tudunk lépni az elmén. Ehhez nyilván arra is szükség van, hogy mi magunk se generáljunk semmilyen gondolatot, illetve ne is kapaszkodjunk bele az érkező gondolatokba. Kizárni ne próbáljuk őket, mert az összpontosítást igényel, ami hosszabb távon fárasztó és biztosan ki fog zökkenteni minket a későbbiekben a feltorlódott gondolatok hada, ahogy a koncentráció gyengülésével áttörik a védőhálónkat. Többféle passzív meditáció létezik, amiknek a neten könnyen utána lehet nézni, viszont én a jóga által használt meditációt ajánlom kezdésnek.

Az aktív meditációhoz az alapot a mozgás adja meg, amiben el tudunk merülni annyira, hogy mentesítjük magunkat az elmétől hasonlóképpen mint a passzív meditációnál. Ez a mozgás lehet harcművészet, jóga, foci, vagy bármi más, még akár konditermi ezés is. Szerintem ezt akkor érdemes elkezdeni, amikor már valamilyen szintre eljutunk a passzív meditációban, de akkor mindenképpen, ugyanis ez az edzésünk effektivitását is megnöveli amellett, hogy “belül” tisztulunk, felemelkedünk, kiteljesedünk. Az aktív meditációkat leginkább a mozgások intenzitása különbözteti meg.